2018.szeptemberében elkezdtem az 5.évet az orvosi egyetemen. Tudtam, hogy hatodéven már csak kórházi gyakorlataink és szigorlataink lesznek, és azt is hogy van lehetőség a kórházi gyakorlatokat külföldön végezni. Erre az egyik lehetőség a DOE-által van Debrecenben, azonban én nem gyűjtöttem pontokat, így erről lemaradtam. A másik lehetőség Erasmuson keresztüli utazás volt. 
Az Erasmussal történő kiutazásnak két formája lehetséges, az egyik, hogy saját magunk keresünk egy helyszínt s mi írunk a választott kórháznak. Először valamiért csak erre a lehetőségre koncentráltam, és küldtem emaileket Dániába, Írországba, sőt még Izlandra is. Elsősorban Dániáért voltam oda, nagyon tetszett a dán nyelv, nagyon különlegesnek találtam (azt hiszem köszönhetően Mads Mikkelsennek és a fimjeinek:D), egy kis ideig elkezdtem az Interneten keresztül tanulni is. Azonban ezekből az országokból vagy azt a választ kaptam, hogy az ottani egyetemi diákok miatt nem igazán van hely számomra is a kórházban, vagy nem is válaszoltak egyáltalán ( bár megeshet hogy nem jó emailcímre küldtem az üzeneteket). Így mikor már vizsgaidőszak vége lett és eljött a második félév, utána néztem a másik Erasmusos utazási lehetőségnek.
Az Erasmus akkreditált, Erasmus-partner kórházakat is meghírdet, és ezekhez is pályázhatunk. Ezek közül hármat kell kiválasztani, és sorrendbe rakni, aszerint hogy melyik az a hely, ahova a legszívesebben mennénk.
Nekem a sorrend végül 1.Gent, Belgium, 2. Wroclaw, Lengyelország és 3.Prága, Csehország lett. 
Belgiumot azért választottam első helyre, mert tetszett hogy annyira sok történelmi város van, közel egymáshoz, könnyen megközelíthető távolságra. A kórházról is jókat olvastam az interneten.
A jelentkezés egyik legfontosabb eleme a motivációs levél írása volt. Mielőtt megírtam, próbáltam utánanézni a Genti egyetemi kórháznak és az orvosi egyetemnek, meg az ott zajló kutatásoknak.
Az egyetemtől kérnem kellett másolatot az indexről és tanulmányi igazolást, valamint a nyelvvizsga bizonyítványom is fel kellett töltenem.
Nagyon vártam hogy végül melyik helyre fogják támogatni a kiutazásom és mindennap imádkoztam hogy sikerüljön. Úgy gondoltam, bármelyik helyre is megyek, biztos jól fogom érezni magam, mivel mindhárom bejelölt város különleges.
Enikő megkínált olyan csokis keksszel amin híres városok híres látványosságai vannak. Én random kihúztam egy olyat amin az Atomium van Brüsszelből:D Persze mire eszembe jutott hogy le kéne fotózni, már megettem a felét:D (igen, az ott egy Grincses zokni, karácsony előtt mi más?)

Kb naponta 5x megnéztem az emailjeimet, de nem nagyon akart jönni semmi. 
Aznap mikor kiderült, hogy Belgiumba megyek, éppen az Elméleti Tömbben ültünk és valami zh-ra tanultunk (már nem emlékszem melyikre:D). Aztán Enikő felkiáltott hogy kapott egy emailt ( ő is jelentkezett az ösztöndíjra és ugyanúgy Belgiumot jelölte első helyre mint én), az emailben pedig az állt hogy elküldték mindkettőnk adatait Gentbe, hogy tájékoztassák őket, minket választottak a támogatásra. Enci tavasszal, én pedig ősztől kezdtem volna a gyakorlatot. Nagyon boldogok voltunk, az volt az egyetlen gubanc hogy én még 2 nappal később sem kaptam semmilyen emailt. Mikor bementem az Erasmus irodába, azt mondták az emailcímemmel lehet baj (köszi, citromail) mert Gentből jelezték hogy nem tudják elküldeni nekem az emailt.
De már biztos volt, MEGYEK BELGIUMBA!!!
Már akkor elkezdtem utána nézni az ottani városoknak amiket meg kéne nézni és milyen ételeket kéne megkóstolni majd. Valahogy miután kiderült, hogy oda megyek, mindenhonnan előkerült olyan ember, aki járt ott, és jókat mesélt róla, ott ismerte meg a férjét, kezelték a kórházban, vagy odaköltözött. Ezek mind megerősítő lépcsőfokok voltak számomra abban, hogy biztos legyek, jó lesz nekem ott.

Közben elvégeztük az 5.évet is, megvolt a végzős bál és a végzős fotózás is. Hihetetlen milyen gyorsan eltelt ez az 5 év. Sokszor nehéz volt az orvosi, de a barátaimmal mindig támogattuk egymást és így minden akadályt leküzdöttünk.

A jó öreg kút csendesen ontja vizét
így telik minden napja.
Áldott élet ez, fontolgatom:
csak adni, adni minden napon.
Ilyen kúttá kellene lennem.
Csak adni teljes életemben.
Mindig csak adni?
Ez terhet is jelenthet!
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?
Belenézek, tükre rám ragyog,
de hiszen a forrás nem én vagyok!
Árad belém, csak továbbadom,
Vidáman, csendben és szabadon.
Hadd éljek ilyen kút-életet,
Osszak áldást és sok-sok szeretetet!
Nem az enyém, Krisztustól kapom,
Egyszerűen csak továbbadom.
(Túrmezei Erzsébet-Mindig csak adni)