Brugge (vagyis észak Velencéje)

Szóval ebben a városban 11.22.-én volt a 4.látogatásom és még mindig nem tudom megunni:D
Szerintem ezt a helyet mindenkinek legalább egyszer látni kell az életében, ez lett talán a kedvenc városom ahol voltam. Ami hasznos infó, hogy érdemes hétköznap menni, mert hétvégén naagyon sok turista van és nem lehet elférni.
Brugge 20-25 percre van vonattal Genttől. A Brugge-i állomástól pedig kb 5perc sétára már kezdődik is a varázslat, bár előbb át kell menni egy kétsávos úton (talán emiatt néhány ember elszontyolodhat és úgy érzi elsőre, nem neki való ez, de kitartást:D (ajánlom az In Bruges=Erőszakik című 2008-as filmet:D)
Amikor már átértünk az úton, csodaszép fasorok között elhaladva megérkezünk a Minnewater Parkba, ahol a szerelmesek tava látható a szerelmesek hídjáról…

Aztán még pár lépés és megpillantjuk a macskaköves utcákat, a téglából épült házakat, és a hattyúkat, amik a folyóban és a partján léteznek, és elvileg örökké ott is lesznek:D A hattyúk a város büszkeségei és jelképei. És persze hogyisne tetszenének bárkinek is…:D

Ez a város abban is különleges, hogy nincs olyan utca, akármilyen eldugott helyen is jársz, amit ne akarnál rögtön lefotózni, és ez nem csak a városközpontban van így.

                           Ez például egy random társasház belső udvara, ahova belestünk, majd egy aranyos                                                   bácsi beinvitált minket, hogy nézzük csak meg nyugodtan, szabad:D

                                                          Ez egy random ház. Csak úgy. Miért ne:D

A kis házakban családi vállalkozásként működtetett csokiboltok, csipkeboltok, sörboltok, édességboltok, karácsonyi varázslat bolt (ahol kézzel festett fa díszeket és kakukkos órákat árulnak).
Ha megéheztünk az úton (a HA szót azt hiszem ki is törölhetem:D), akkor rengeteg lehetőség van jobbnál-jobb falatok elfogyasztására.
A “Jilles Beer and Burgers”nevű helyen jó alapanyagokból készült hamburger, sültkrumpli és levesek várnak, a Kottee coffee pedig alkalmas egy elegáns, nem túl olcsó, de annál minőségibb és helyi farmeroktól vásárolt alapanyagokból készült brunch elfogyasztására. A hamburgeres hellyel szemben pedig jó sört lehet inni. Bár hol nem:D

Kihagyhatatlan látnivaló még a Sint-Salvatorskathedraal, a Brugge Városi Színház (avagy ahogy a helyiek hívják: Stadsschouwburg (ki találta ezt ki:D)) és az előtte álló Papageno szobor, és a Jan Van Eyck Plein is, ahol a szobor előtti padokról csodálhatjuk a folyót, ezen a kis csendes téren, esetleg egy forró csokival, sörrel vagy éppen az Albert Heijnben vett zsömlével és falafellel:D

                                                                 A színház és a Papageno szobor

Brugge egyébként az UNESCO Világörökség része, és 2002-ben Európa kulturális fővárosa is volt. Ahogy az angolul magyarázó idegenvezető csoportjához sunyiban csatlakozva hallottam, a város alapszerkezete és házai több száz éve ugyanúgy fennmaradtak.

A főtéren( vagyis a Grote Markt= Piactér) remek alkalom nyílik képet készíteni, mindenki itt szokott vadulni a hangulatos házak, meg a torony előtt, és a lovas kocsik is innen indulnak (ha nem volt már 200% hangulatos a város, a lovas kocsik ezt csak fokozzák).

A Belfort van Brugge, vagyis a harangtorony talán a legjellegzetesebb látnivalója Bruggenek, a csodás kilátáshoz 366 lépcsőfok és keskeny (!!) lépcsőfordulók vezetnek. Ide csak erős idegzetűeknek és 44-es méreten aluliaknak ajánlott felmenni, mivel sokszor a fallal kell egyenlővé válni, hogy átsurranhasson melletted az éppen ellenkező irányba igyekvő ember. A harangok mellett a toronyban egy carillon is lakik, ami délben, 3kor és este 6kor különböző zenéket játszik (pl 3kor a West side storyból egy dalt).

                                                                              Kilátás a toronyból

                                                                                A főtér este

A Burg plein, vagyis a Burg tér a 9.században épült, elvileg a legkorábban lakott terület Bruggeben, már a 2-3.században is laktak itt brugge-iek:D
Itt a városházát (Stadhuis) és a Szent-Vér Bazilikát ( Basiliek van het Heilig Bloed) csodálhatjuk meg. A bazilika felső szintjén egy üvegcsében, egy üvegvitrinben, egy egyházi személy által felügyelt ereklye rejtőzik, a legenda szerint a keresztesek hozták ide, és egy Jézus vérével átitatott anyagdarabot tartalmaz. A bazilikának egyébként van egy nagyon bensőséges, különleges hangulata, érdemes egy kicsit leülni, és csendben lenni, főleg hétköznap, amikor nincsenek ezren.
Az ereklyét egyébként meg lehet szemlélni és egy rövid imádságot elmondani felette, vagy megtapogatni, bár néha hosszú sorok állnak előtte.

11.22.-én Marcsival, aki az orvosin csoporttársam ellátogattunk Bruggebe és már a teljes város karácsonyi lázban égett, a főtéren már kész volt a karácsonyi vásár, ahol forralt bort, sört és Bailey’s-es forró csokit is lehetett kapni (mi ezt ittuk).

                                                            Brugge karácsonyi hangulatban

Néhol szerintem már túl is vadultak ezzel a karácsonyi díszítéssel, az egész város egy romantikus, kicsit giccses Netflix karácsonyi filmhez volt hasonló ( amikből megjegyzem hogy a “The knight before Christmas” címűt nem ajánlom senkinek:D).Mivel többször is elmentünk Bruggebe, így a városközponttól távolabbi részeit is fel tudtuk fedezni, azokat ahova a turisták kevésbé mennek.
Bruggenek tengerpartja is van, kb 20perc busszal és még 10 perc séta ( de nagyon megéri).

Zeebrugge csodaszéép, kb csak mi voltunk a parton, legalább 1 kilométert kell sétálni mire eléred a tengert, de a part tele van kagylókkal, sőt még rákollót is lehet találni. 5percenként változott az ég, olyan gyorsan fújt a szél, és így sokféle fénnyel, sokféle színnel lehetett képeket készíteni. Olyan nagy a tér, hogy a városból kiszabadulva legszívesebben csak őrült módjára futkározna az ember:D

Hága

Hágába az unokatesóimmal indultunk Flixbusszal reggel 06.15kor, 10.25.én.
A Flixbusról változó tapasztalataim vannak,odafele úton volt a legmodernebb busz, két emeletes
volt mosdó, telefontöltő, hűtő, hátra lehetett dönteni az ülést. Viszont visszafelé, vagy például amikor most decemberben Párizsba utaztam, már nem volt telefontöltő, és elég kevés hely volt.
A hajnali kevés forgalom miatt korábban, 8.30kor érkeztünk meg Hágába, útközben egyébként Rotterdamot is láttuk, és megfogadtam hogy egyszer oda is el fogok menni.

Hágában nagyon tetszett hogy régi épületek is voltak, meg óriási felhőkarcolók is. Olyan magas épületek voltak, amiket még soha nem láttam.

Amikor megérkeztünk, elindultunk a kedvenc boltomba az Albert Heijn-be, hogy vegyünk reggelit meg kávét, a reggelink zsemlékből és felvágottból állt, amit egy olyan téren ettünk meg, ahol I. Vilmos holland király szobra állt
( Vader des Vaderlands:D).

Ezután bementünk az 5 percre lévő Mauritshuis múzeumba, ami azt hiszem, eddig a kedvenc képtáram, amit valaha láttam, két emeleten rengeteg híres, értékes, zseniális és érdekes képpel.

Sok múzeumnál ( khm Louvre) az a baj hogy már a 2. szobára zsong a fejem a sok képtől, és a térképen még mindig van 5 emelet (khm Musee D’Orsay). A Mauritshuis tökéletes volt, könnyen átláthatósága megengedte hogy minden képet részletesen megnézzünk, kis érdekes részleteket keresve, vagy éppen néhol a furcsa babaábrázolásokon nevetve.Itt láthattam az évek óta bakancslistás képet, Vermeer- Leány gyöngy fülbevalóval című képét. A kedvenceim voltak még Rembrandt-Dr. Tulp anatómiája, és Hendrik Avercamp- Ice scene című képe, amin a téli jelenetben jó móka a különböző alakokat nézegetni, ki mit csinál. ( A kedvencünk a földön ülő és csúszó kis bajszos bácsi volt- Ödön)

                                             Vermeer- Leány gyöngy fülbevalóval

                                              Rembrandt- Dr Tulp anatómiája

                    Hendrik Avercamp- Ice scene ( és Ödön bácsi aki a kép jobb oldalán látható a jegen ülve:D)

Egyébként nemcsak a képek szépek ebben a múzeumban, hanem az egész épület.
Itt még körbejártuk a Binnenhofot, ami a Hofvijver tó mellett található. A holland parlament itt ülésezik,  a világ legrégebbi ma is parlamentnek használt épülete, a 13.században építették.

Megnéztük még a Ridderzaalt, (jelentése: Lovagok terme), ami a 13.századbn épült tér fő épülete, itt szokta Hollandia uralkodója a  Parlamentet megnyitni a Prinsjesdag(Kis Herceg Napja)-on.

A Hofvijver a körülötte levő épületekkel és fákkal olyan volt mint egy mesebeli hely.

Mivel délután már indult is vissza a busz, itt ennyit tudtunk megnézni, de ez is bőven megért mindenféle buszjegyet meg utazást.

Már kevesebb mint két hetem van hátra itt Gentben, ezért igyekszek minden időt kihasználni, a blogírást szerintem otthon fogom folytatni ( még olyan izgalmas helyekről fogok írni mint: Dinant-Furfooz nemzeti park, Boulogne-Sur Mer és a Nausicaa akvárium Észak-Franciaországban, és persze PÁRIZS:)

2019.10.03.

Amikor csütörtök reggel bementem a kórházba, már átöltöztem meg minden, amikor közölték hogy az orvosok konferencián vannak, senki nincs most aki rendelne, vagy ott lenne közülük, úgyhogy elmehetek haza. 

Amikor kiléptem a kórházból, olyan szép napsütéses idő fogadott hogy úgy gondoltam vétek lenne otthon maradni, helyette elmegyek Oostende-be, a tengerparti városba. Elindultam az állomás felé, aztán fel is huppantam az első vonatra, ami indult (a vonatbérlet előnye). 40 perc alatt meg is érkeztem Oostendebe. Ahogy kiléptem az állomásról, már láttam is a kikötőt, ahol rengeteg vitorlás és kishajó várakozott. A kikötő másik oldalán piaci árusok sorakoztak, az asztalok tele voltak gyümölcsökkel és zöldségekkel, máshol meg virágot vagy ruhákat árultak. 

A város nyugalmas hangulata nagyon tetszett, a kikötő partján kis fedett teraszos éttermek és kávézók voltak, ahol idős emberek ültek, és kávét ittak, meg újságot olvastak. A part felett sirályok repültek. A Sint-Petrus-en-Pauluskerk felé indultam, ami egy katedrális szerű templom Oostendeben, amit 1899-ben, egy előzőleg megrongálódott templom helyén kezdtek el építeni. A legkülönlegesebb számomra ebben az épületben a színes mozaikból álló ablaküvegek voltak, amik különböző bibliai jeleneteket, a tanítványokat, vagy Jézust ábrázolták.
Mivel bőven volt időm, és éhes is lettem úgy döntöttem, utána nézek, hol lehet a legfinomabb reggelit enni Oostendeben, és oda fogok menni. A választásom az Albrecht food and coffeebar (Christinastraat 81) -ra esett, ami egy nagyon hangulatos hely Oostendeben, az egyik legjobb kávézó, ahol valaha jártam. Rengeteg féle forrócsoki, kávé és tea közül lehetett választani, sok vegetáriánus reggeli-ebéd is volt az étlapon, én végül a Bacon&Eggs nevű reggeli menüt választottam ki, amiben kávé, bacon és tojás, és kenyér volt. A kávémhoz süteményt is hoztak, a 2 szelet kenyérhez pedig vajat, és az egész annyira finom volt, hogy sosem felejtem el:D

Délután a tengerparton sétáltam, amiről nem tudok mit írni, mert annyira széép volt, hogy nincs értelme leírni.

Programok Gentben:

Az ESN genti csoportja, ( Erasmus Student Network- diákszervezet) hetente legalább 4 programot szervez, amikre kedvezményes a belépés ESN kártyával, amire bármelyik diák regisztrálhat. Ezzel a kártyával egyébként a Ryanair, a Brussles Airlines és a Flixbusnál is van kedvezmény utazásokra, és sok városban éttermekben vagy boltokban is elfogadják. Kb minden héten van karaoke buli, valamilyen sportesemény (pl.: az ESN rögbi, vagy tennis), vagy volt már Speed-friending ismerkedős est és kvíznight is. Az általuk szervezett Brüsszeli utazásra is elmentem, bár a csoportvezetőnk rohanó tempója miatt elszakadtunk a csoporttól és 4-en a török barátaimmal folytattuk a városnézést.
Pár kép Brüsszelből, amiről azért nem írok külön, mert a legjobban a Waterstones könyvesbolt tetszett a városban, és ezzel szerintem mindent elmondtam. Persze nagyon szép épületek voltak, de hideg volt és nagy tömeg, amit nem szeretek. Azért mégegyszer majd nekiugrom a városnak karácsony előtt, ráfér mégegy esély:D.

A 3.hetemen pedig felfedeztem a facebook által az ISHA nevű, töri szakos hallgatókból álló szervezetet, akik szintén rengeteg érdekes programot szerveznek, elmentem az éjszakai genti történelmi túrára, ahol a híres épületeket helyszíneket néztük meg az ő vezetésükkel Gentben éjszaka, sőt egy olyan sörözőbe is elvittek minket utána, ahol 50 féle sör közül lehetett választani. Én megkértem a csapost hogy ajánljon valamit, és ő a savanykás ízű Rodenbach nevű sört adta. Elsőre fura ízű, de különleges. Itt elmondták a helyi diákok, hogy az egyetemen minden szakon számos diákszervezet van, és van egy eseményük, a cantus, ahol a belga diákok sört isznak, és belga-angol-francia nyelvű dalokat énekelnek közben:D

Gyülekezetet is találtam, az Every Nation Campus Gent-nél, ahol külön egyetemi diákoknak, angolul tartanak istentiszteleteket, vagy ificsoportokat. Külön zenekar is van az ENGC-nél, és minden csütörtökön, amellett, hogy kedves és érdekes emberekkel lehet megismerkedni, még vendégül is látnak vacsorával az istentisztelet közben:)

                                   (forrás: everynationcampusgent.org )

Jó időtöltés még például a SMAK kortárs múzeum meglátogatása, ahova 10.12.-én mentem. A múzeum előtt gyönyörű park van, kis vízesésekkel.

A Capitole nevű színházban pedig zenés darabokat játszanak, így már szeptemberben kinéztem a Nabucco nevű operát, és vettem rá jegyet, és 10.13.-án megnéztem, nagyon jó élmény volt, még akkor is, ha csak hollandul irták ki a feliratot:D

Ezen a héten ( 10.12.-18.) rendezik a Genti film festivált, aminek keretén belül számos belga és külföldi, főként művészfilmet láthatunk a genti mozikban. Én az Anyátlan Brooklyn nevű filmet láttam a lakótársammal, nagyon elgondolkoztató, intelligens film volt, a színészi alakítások is tetszettek benne, és elég híres színészek voltak benne.

10.19.-én elmentem a Facts Comic Con nevű rendezvényre, ami egy filmekről, képregényekről szóló esemény, meghívott színészekkel, beöltözött emberekkel, és rengeteg bolttal, amik figurákat, könyveket, plakátokat, képregényeket árulnak.

Délelőtt még nem voltak sokan, így nyugodtan tudtam nézelődni. Végül egy Aragorn Funko figurát, meg képregényeket vettem, meg amerikai édességet.
Délben kezdődött a Rapid Randi, amire előre kellett jelentkezni, gondoltam, mókából én is jelentkezem. Hát az elején nagyon vicces volt, mert 3-an voltunk lányok, és vagy 10 fiú jött, akik közül hááát egyik sem volt egy Adonisz. Volt egy srác, aki Obi-Wannak volt öltözve a Star Warsból és csak erről tudott beszélni, meg a lézerkardjáról. Dehát nem tudom, mit vártam a Comic Conon:D Az egyik lánnyal összebarátkoztunk (miközben nevettünk a felhozatalon), aki amúgy Griffendéles egyenruhában volt, így együtt mászkáltunk tovább, meg bemutatott a barátainak, akikkel érkezett. Ettünk hamburgert, meg sültkrumplit, nézelődtünk, meg bementünk Matthew Lewis ( Neville a Harry Potterből) paneljére, aki nagyon aranyos embernek tűnt, a közönségből kérdeztek tőle emberek és mindre kigondolt, hosszú választ igyekezett adni.
Egyébként miközben sétáltam, sok menő jelmezt láttam, volt Amerika Kapitány, Thor, Chewbacca, Pennywise a bohóc az Azból, Star-Lord a Galaxis Őrzőiből, aki egész nap táncolt a tömegben magának a zenére, ami a kis magnójából szólt, vagy Deadpool, aki össze-vissza rohangált, és vagy megijesztett, vagy megölelgetett mindenkit:D De láttam fura dolgokat is, pl volt 2 ember aki gorillának volt öltözve, és olyan félelmetesek voltak, hogy mindig direkt kikerültem őket nagy ívben:D Vagy volt 2 teljesen normális öltözetű srác, akik egy gurulós 2 méter magas állványon lévő dzsuvás polipot tologattak (ki tudja miért:D).

Kórház II.

Itt az infektológián már rendes osztály van, nem csak rendelők, mint a reumatológián. Minden reggel fél9-kor a 2 orvos, akikhez be vagyok osztva, elindul a folyosón, és megkérdezi a nővéreket, hogy éjszaka mi történt, meg megnézi a lázlapot a számítógépen. Itt nem nagyon írnak már semmit lapokra. Egy tökjó program van egységesen a klinikán, amiben benne van a lázlap, a laboreredmények, az összes klinikán történt korábbi vizsgálat, képalkotó vizsgálatok eredményei.  3 szobára (azaz kb 6 betegre) van 2 nővér.
Ezután az orvosok elindulnak egy tologatható magas asztalon levő rögzített laptoppal, megvizsgálják a betegeket, és minden reggel beírják röviden a programba hogy a beteg hogy érezte magát, milyen panaszai vannak, milyenek a laborértékei tegnaphoz képest, vagy hogy milyen vizsgálatot meg labort terveznek neki aznapra. A labort napokkal előre is meg lehet rendelni, tehát pénteken mindig megrendelik hétfő reggelre a vérvételt, hogy haladjanak a dolgok. Nagyon tetszik még ebben a programban, hogy a laborértékekre rákattintva egy diagrammot készít, hogyan változtak az elmúlt napokban vagy hónapokban, így könnyen össze lehet hasonlítani a változást. Ugyanígy pl minden rendelői vizsgálat minden klinikáról egymás mellé van írva( persze rendezetten) így össze lehet hasonlítani akár a 10 évvel ezelőtti állapotot is a jelenlegivel egyszerűen.
A szobákban max 2 ember van, amíg van hely, addig persze úgy helyezik el őket, hogy egyedül legyenek 1 szobában. Minden szoba előtt a falon levő tartón van gumikesztyű, kézfertőtlenítő, ha valaki izolált szobában van, akkor 1x használatos köpeny, meg szájmaszk is. Ahol tbc-s beteg volt, ott olyan szájmaszkot raktak ki, ami kiszűri a bacikat a levegőből, amit beszívsz (emellett persze nem igazán kaptál benne levegőt:D) A szobában a szekrényben van széf, és minden ágy kis szekrényében kis hűtő. Minden ágy automatikusan fel és ledönthető és megemelhető, meg süllyeszthető. Minden szobában illatosító spray is van. A nővérek minden reggel kicserélik a lepedőt.
Minden orvosnak, meg kórházi dogozónak céges telefonja van, tehát mindenkié ugyanolyan, nyomógombos, és van egy 6 számból álló saját telefonszámuk hozzá, ezen tudják egymást hívni, és ez a telefonszám a kórház intranet rendszeréből kikereshető. Minden osztályon van kijelölve orvos, akit lehet konzultáció miatt zaklatni:D Egyébként ezt a telefont mindenki a kórházban hagyja, amikor hazamegy.
Az egyik kedvenc dolgom, hogy mindig van frissen főzött, meleg kávé ingyen, meg tej és cukor:D
Péntekenként szokott lenni staff meeting, ahol különböző dolgokat megbeszélnek, vagy egy másik osztályról érkező orvos előadását hallgatják meg. Engem is hívtak, hogy menjek, mivel angolul volt az egész, egy nefrológus tartott előadást az élődonoros vesetranszplantációról. A staff meetingen szendvicsek, kávé, tea, répa és uborka felvágva, valami mártogatós dzsuvával, joghurtok, és kóla volt kirakva egy asztalra, mindenki vehetett, amennyit akart.
Az orvosok nem csoportosan mennek a vizitekre, hanem felosztják kétfelé az osztályt és úgy nézik meg a betegeket reggel. Kb hetente 1x van olyan, hogy jön egy szakorvos/prof, akivel együtt mennek közösen és minden beteget részletesen átbeszélnek, kivel mi a teendő.
Nagyon hasznosnak találom az infektológián eltöltött időt, rengeteg olyan beteget/betegséget látok, amit még sosem láttam, meg láthatom hogyan gondolkoznak az orvosok, milyen laboreltérésre milyen gyógyszert vagy infúziót adnak, hogyan írják a zárójelentést, hol keresik ki az interneten a guidelineokat:D

2019.09.28.-án Antwerpenbe látogattam.1 óra 40 percig utaztam vonattal, majd az Antwerpen-Centraal vasútállomásra érkeztem.

Amikor kicsit utánanéztem Antwerpennek, azt találtam, hogy volt a Római Birodalom része is, a 14.században  pedig nyugat-európa legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi központja volt a kikötője, gyapjúpiaca miatt. Később olyan festőknek adott otthont, mint Rubens és Anthony Van Dyck, olyan nyomdászoknak, mint Plantin és Moretus, és a híres antwerpeni csembaló készítőknek.
Ma itt található Európa második legnagyobb kikötője és a város híres kereskedelmi helye a gyémántoknak.
Belgium volt az első olyan ország ami 1835-ben utasszállításra vonatjáratot indított. Az Antwerpen-Centraal állomás 1905-ben épült (a Belle Époque és II. Leopold, az „építő király” korában).

A váróterem márvány padlóján és magas dómja alatt koncerteket is szoktak tartani.

                                               (Azért a szelektív hulladékgyűjtés itt is elengedhetetlen:)

Az állomás több emeleten terül el, fent van a várócsarnok, étkezdék, és a vágányokhoz le kell menni, mindenhol volt mozgólépcső és rendes lépcső is. Amikor megláttam az állomást, elsőre csak ámultam, aztán amúgy mikor visszafelé megint láttam, akkor is, mert gyönyörű szép, nagyon sok ember van, de valahogy eloszlik a tömeg, mert nagy alapterületű az egész. Szemetet alig lehet látni, itt is 4-felé, szelektíven gyűjtik.
Azt, hogy melyik vonat hányas vágányról megy, kivetítőkre írják ki, ahogy nálunk is, de úgy éreztem valahogy több ilyen tábla van, vagy jobban elhelyezve, mert bárhova leültem, nem volt olyan hely, ahonnan ne tudtam volna figyelni a vonatok beosztását. A mosdó 50 centbe került, itt Belgiumban a legtöbb nyilvános mosdóért fizetni kell, de cserébe mindegyik tiszta és van papír:D. Az állomás közepén nem igazán visszafogott, de annál figyelemfelkeltőbb Az II.rész reklámot pedig lehetetlen nem észrevenni, szerintem zseniális:D

Google Mapsben a vonatúton eltervezett útvonalam kissé kudarcba fulladt, ugyanis ahogy kiértem az állomásról, esni kezdett az eső. Pedig lehetett elektromos rollert bérelni, amire hogyha rácsatlakoztattad a telefonod egy applikációval és beírtad hova szeretnél menni, akkor elvitt oda:D
Így metróval mentem. Antwerpenben metró is van és ugyanaz a De Lijn kártya érvényes rá, mint ami nekem van Gentből. Úgyhogy első állomásom a Rubenshuis volt. Ezt amúgy is meg szerettem volna nézni, és gondoltam mivel fedett, tökéletes, amíg eláll az eső.
Rubens a 17.században, Antwerpenben tervezett magának egy itáliai reneszánsz stílusú villát, amibe az otthona, festőstúdió és egy gyönyörű belső udvar is beletartozott, és élete nagy részét itt töltötte.
A villában Rubens különböző szobáit, bútorait és festményeit láthatjuk, emellett más, korabeli festő ( például Rubens tanítványa Anthony Van Dyck) és szobrász műveit. A villa által kicsit a korabeli (persze tehetős) emberek mindennapjaiba is bepillanthatunk, így a konyha, vagy az ágyneműpréselő szoba is érdekes volt számomra.
Egyébként híres festményei közül az Önarckép, Ádám és Éva láthatók itt.

                                 Itt nem igazán volt jó a fény, úgyhogy csak ezt a képet sikerült összehoznom:D

A belső udvarban pedig rengetes féle virág és zöld növény volt, amikor süt a nap, biztos jó lehetett ott üldögélni, de persze most nem sütött:D Nagyon hangulatos az egész ház meg az udvar.

Ezután vettem egy kis sültkrumplit és elindultam a Grote Markt felé, persze útközben nézelődtem. Antwerpenben rengeteg bolt van, és tökéletes kirakatnézegetésre. Nagyon sok olyan márkanevet láttam, amiről sosem hallottam, és néhol egy ruha 400 euróba is került. Azt hallottam, hogy más városokból is sokan Antwerpenbe járnak vásárolni.
A Grote Markt egy tér a középkori lakónegyed előtt. A 13.században itt tartották évente a vásárokat, avagy a Foren van Brabant (Brabanti vásárt), ahova angol és flamand kereskedők üzleteltek más országból érkezettekkel. A Brabanti vásár név onnan származik, hogy 1220-ban I Henry Brabant grófja adományozta ezt a közösségi területet a városnak.
 A téren nagyon sok turista volt, és mindenki a szökőkút előtt fotózkodott.
A városházát sajnos felújították, és itt megkezdődött a „szerencsém” hogy mindent felújítanak, ezért nem lehet lefotózni:D

A szökőkút tetején lévő szobron Silvius Brabo látható. Ő a monda szerint egy római katona volt, aki megölt egy Druon Antigoon nevű óriást, aki pénzt kért az emberektől, ha át akartak kelni a hídon a folyó felett. Aki nem akart neki fizetni, annak levágta a kezét.  Emiatt Brabo levágta az óriás kezét és a folyóba dobta.  A legenda szerint innen származik az Antwerpen név (handwerpen= hand throwing, vagyis kézdobás:D).  Ezek az „Antwerpse Handjes” (Antwerpeni Kezek) mint motívumok megjelennek a jellegzetes helyi kekszek és csokik formájában, valamint hatalmas szobrokon szerte a városban, például az állomáson is.

Ezután a folyópartra látogattam el, itt még a nap is kisütött kicsit, bár erősen fújt a szél.
Itt a folyón páran vitorláztak, valamint hajó-taxi vitt át a másik partra, ha át akartál utazni.

Az utolsó állomásom a Chocolate Nation nevű múzeum-élmény volt. Ez kb 5 percre állt az állomástól, így úgy gondoltam, ezt hagyom utoljára, hogy utána kényelmesen elérjem a vonatot.
A Chocolate Nation a legnagyobb csokimúzeum Belgiumban.
Ez a múzeum kelllemes csalódás volt számomra a különleges, modern látványvilágával, ahogy a csokoládékészítést egészen az esőerdők kakaófáitól kezdve, a kakaóbabok megérkezésén az antwerpeni kikötőbe, a csokoládégyári folyamatig mindent bemutattak. Mindezt interaktív audioguide tette informatívvá. Az antwerpeni kikötő a világon a legnagyobb mennyiségben fogadja és tárolja a kakaóbabokat, így nem véletlen, hogy éppen ebben a városban nyílt a múzeum.

                       (forrás:https://www.visitantwerpen.be/en/sightseeing/attractions/chocolate-nation)

Az egész úgy kezdődik hogy egy ajtó kinyílik és egy sejtelmes, halvány fényű szobába beterelnek, ahol az egyik sarokban csokigolyókat tartalmazó kis üvegautomaták sorakoznak, és az audioguide bemondja a füledbe, hogy na most vehetsz amennyit szeretnél:D AAnnyira finooom:D
Bemutatták a különböző csokimárkák (Leonidas, Godiva) történetét, a csokoládé különböző, híres formáinak létrehozását (például a Guylian tengericsikó alakú édességét, és a Magnum eredeti, belga csokival leöntött vaníliajégkrémét).
Megnézhettük a mogyorókrémmel töltött és egy csipet tengeri sóval megszórt praliné készítését (és persze meg is kóstolhattuk amikor kész lett). 

Megismerhettük azt is, hogy a belga királyi családnak mely csokimárkák a kedvencei, én úgy láttam, a királyi család is nagyon szereti a csokit:D

Az utolsó teremben pedig keverőgépekben folyékony csokikat állítottak ki, mindegyiket a Chocolate Nation gyártja igazi kakaóbabból, mindnek van saját neve. A lényeg az volt, hogy a fehér csokitól haladva a legsötétebbig, mindet végig lehetett kóstolni egy kis kanállal, és ha megjegyzed a kedvenced nevét, megvásárolhatod a múzeum boltjában:D Még megtudtam azt is, hogy az általunk eddig ismert 3 féle csoki (fekete, barna, fehér) mellett egy 4.fajta is megjelent, a Ruby, ami a kakaóbab színe miatt ilyen rózsaszínes, és nagyon különleges íze van.

A következő bejegyzésemben a tengerparti ékszerdobozvárosról, Oostenderől fogok írni, meg egy picit még Gentről is ( Gentből sose elég:D).

Az első hetem nagyon izgalmasan telt és nagyon gyorsan. Hétfőtől csütörtökig kb mindennap eltévedtem legalább 1x, aminek a fő oka az volt hogy sokszor rossz buszra szálltam, vagy rossz helyen szálltam le a járművekről:D Mindennap fél9től kb 4ig vagyok a kórházban. Voltam az itteni Erasmus szervezte barátkozós eseményen is, találtam egy angolul beszélő keresztény közösséget, főztem, vettem kabátot és elutaztam Antwerpenbe is.

Egészségügy

Itt úgy működik az egészségügyi rendszer, hogy évente fizet mindenki egy összeget, (250 euro), és ez fedezi az orvosi ellátását. Akik nagyon sokat keresnek, azok többet fizetnek. Ha valakinek krónikus betegsége van, akkor az a gyógyszer, ami a betegséghez szükséges, neki kevesebbe kerül.
Van egy kedvezményrendszer is, ami abból áll, hogy ha valaki sportol (konditerem bérlete van, igazoltan maratont fut, ilyesmi), vagy például tesz az egészségéért ( elektromos fogkefét vásárol:D—tényleg így van, lakótársam mesélte), akkor annak csökken az összeg amit be kell fizetnie abban az évben.
Azt mondta, hogy mivel sokat fizetnek az emberek az egészségügyért, ezért el is várják hogy normálisak legyenek a kórházak.
Az orvosi egyetem ugyanúgy 6 éves, mint nálunk, de náluk hatodéven nincsenek szigorlatok, csak gyakorlatok, meg minden pénteken egy tanulmányi összefoglaló, például az antibiotikumokról, vagy gyakorlati dolgokról. Meg persze utána az államvizsga.

Amikor a kórház területére érkezik az ember, akkor a térkép és a ’Ingang’ vagyis Bejáratok alapján tud tájékozódni, hogy melyik épületbe kell mennie. Például a reumatológiát a 74es bejáraton keresztül érjük el. Amikor valaki rendelésre érkezik, akkor  időpontja van minden esetben, random nem jönnek az emberek, tudják hogy kb mikor fognak sorra kerülni. Nem a rendelők előtt várnak, hanem az előtérben egy közös nagy váróterem van és a számukat figyelik, és majd az alapján megtudják, melyik ’route’-on, vagyis melyik úton kell menniük, hogy eljussanak a rendelőhöz. Itt minden folyosót útszámmal jelzik (pl.: Route 766, ahol az öltözőszekrényem van), mert annyi emelet, folyosó és osztály van hogy simán el lehet tévedni( én mindennap ezt csinálom:D). Tehát összefoglalva a reumatológia a 74-es bejárat után a 773-as útnál van, de ez csak az egyik része:D

                       A reumatológiára ezen a bejáraton keresztül szoktam bemenni

1 betegre itt legalább 30perc jut, de szerintem 1 órás konzultációt is ültem már végig, nem is egyszer. Ez azzal kezdődik, hogy a beteg elmondja hogy van, aztán jönnek a reumatológiai anamnézishez tartozó kérdések (a kézízületeiben tapasztalt e dagadást, fájdalmat? A fájdalomra felébred éjszaka? ) és aztán általános anamnézis kérdések ( migrénje, hasmenése stb. van e?). Aztán egy elég alapos reumatológiai vizsgálat következik, tényleg minden egyes ízületet végignyomogatnak minden alkalommal. Ami nekem a legjobban tetszett, hogy ha valakinek újonnan kiderült betegsége, vagy diagnózisa volt, azt a betegséget részletesen elmagyarázták nekik, rajzoltak akár, interneten képeket kerestek, vagy például azt is elmagyarázták, melyik gyógyszer hogyan hat, miért kell szedni...
 Ami még újdonság volt számomra az otthoni reumatológiához képest, hogy itt ultrahanggal is nézik az ízületeket, meg a lágyrészeket, és megállapítják, van e gyulladás. A gyulladást könnyen fel lehet ismerni az ultrahangon (..se:D) az ízületi tok felett lévő fekete, vagy szürke kiemelkedésről, ami folyadékot vagy gyulladásos sejtszaporulatot jelez, emellett Dopplerrel a gyulladáshoz köthető fokozott véráramlás is látható.
Az osztályon kutatás is folyik, a scleroderma, vagyis szisztémás szklerózis irányába. Ez egy olyan autoimmun betegség, amiben a szervezet fokozott hegesedése jellemző. Ez főként a bőrre korlátozódik, de más szerveket is érinthet. (jellemző még rá a Raynaud-jelenség, scleroderma specifikus antitestek pl.anticentromer-antitest jelenléte, scleroderma mintázat a kapillárisok dilatációja amit kapillaroszkópiával vizsgálnak, és teleangiectásiák). Mivel nincs jelenleg olyan gyógyszer jelenleg, ami ezt a folyamatot visszafordítaná, úgy gondolom ez egy nagyon fontos téma. A 2 fő kutatást 2 gyógyszergyárral együttműködve végzik. Az egyik kipróbálás alatt álló gyógyszer a bőrtüneteket, a másik pedig a tüdő fibrózisának csökkentését célozza meg. A páciensek 2-4 hetente jönnek kontroll vizsgálatokra, ahol labort és fizikális vizsgálatot is végeznek rajtuk.
A dolgozóknak van egy saját ebédlőhelyiségük, ahol hűtők, asztalok, mosogatógép, tányérok és bögrék és frissen főzött, meleg kávé van minden reggel . Kávé a váróteremben is van, ingyen vehet bárki belőle. Az osztály ügyintézőjénél pedig mindig van keksz, gumicukor és frissen sütött torta, amiből az orvosok ehetnek. Az ügyintéző egyébként ügyel az orvosokra, amikor tudta, hogy egy rendelő orvos nem evett reggel óta és már délután 1 óra van, vitt neki süteményt:).
Egyébként itt mindenki tud angolul, bár a betegekkel főleg flamandul beszélnek, de simán váltanak angolra vagy franciára szakmai dolgokban is. A boltokban, és a vonaton is a kalauz simán beszélt angolul és nem néznek rám furán ha nem tudok hollandul, mindenki nagyon segítőkész.

Úgy vettem észre hogy itt a rezidensek is rendelhetnek, ahol ugyanúgy felveszik az anamnézist,elvégzik a vizsgálatokat, de a kezelésről, vagy diagnózisról konzultáló orvost hívhatnak (ez mindennap más, ki van jelölve minden nap), aki segít nekik a döntésben.
Az orvosok addig dolgoznak, amíg az utolsó beteget is ellátták. Reggel fél9 től kezdődik a rendelés, ami azért is jó, mert amúgy fél8kor még tök sötét van és addigra kivilágosodik:D
Még egy olyan dolog tetszett nagyon, hogy a nővérek amikor a beteget ágyon kell tolniuk valahova, itt az ágy végében van egy kis platform szerű dolog, és arra a nővér rááll, és egy gombbal elektromosan irányítja hogy merre menjen közben az ágy. 
Ja, meg eddigi hetem alapján mindig van wc papír, kéztörlő és szappan, de ezt meg se kéne említenem:D.

                                                                         A Rehabilitációs Klinika

                                                                                A Gyermekklinika

A klinikatelepnek saját parkolóháza is van, ami fedett, és azt hiszem ingyenes a betegek és látogatók számára. Biciklitároló is több kijelölt helyen van, és bár reeengeteeeg bicikli van a városban, soha nincsenek összevissza lerakva, hanem csak a kijelölt helyekre.

Közlekedés
 
Gent egy viszonylag nagy város, legalábbis nagyobb mint Debrecen ( vagy nekem nagyobbnak tűnik:D). 3 villamosvonal és számtalan buszjárat halad keresztül a városon
A buszokat itt le kell inteni, ha állsz a buszmegállóban, máskülönben nem állnak meg. Vagy legalábbis nem mindegyik. Meg nem igazán írják ki, melyik megálló következik, ezért figyelni kell, mert már többször jártam úgy, hogy nem jeleztem, hogy leszállnék, mert nem tudtam hol járunk, és így máshol kellett leszállnom. A villamosokon bemondják a megállókat.
A közlekedési eszközök a De Lijn vállalathoz tartoznak, ami olyasmi mint a BKV, de minden belga városban ez biztosítja a közlekedést, ezért ha veszel jegyet/ bérletet Gentben a De Lijn-ra, azt a többi városban is használhatod. Én egy Buzzy Pass nevű bérletet vettem, ami 3 hónapig korlátlan utazásra jogosít bármelyik közlekedési eszközön, bármelyik városban. Ebből van 1 hónapos verzió is. Ezt csak be kell csipogtatni minden utazás során.

A vonatok itt is szoktak késni, de ez legalább ismerős dolog volt:D De nem gyakran, csak elvétve. Az interneten egyébként szépen lehet követni, hogy melyik állomásra mikor fogunk odaérni, a késést is odaírják Hétvégén diákoknak féláron van a vonatjegy, meg van egy Go Pass 10 nevű bérletszerűség, amivel 10x lehet utazni, bármely 2 úti cél között. Például mikor Antwerpenből visszafelé jöttem Gentbe, akkor Brüsszelben át kellett szállnom egy másik vonatra, de az nem számított még egy útnak, szerencsére.

                                                  A képen az Antwerpen Centraal vasútállomás látható

A másik közlekedési lehetőség Gentben, a biciklizés. Ez azért jó, mert nem kell várnia buszra/villamosra, de gyorsan el lehet vele jutni bárhova. Gentben azért nagyobbak a távolságok, mint pl Debrecenben.  Meg itt mindenhol vannak rendes, széles bicikliutak, mindenhol el lehet különíteni az autóúttól vagy a járdától. A kocsik figyelnek nagyon a bicajosokra. Én a Swapfiets nevű cégtől béreltem biciklit ( egy kis reklám:D). Regisztrálni kell az interneten és szólnak, ha van szabad bicikli. Telefonos applikációjuk is van. Ha kéred, el is hozzák a címedre, vagy el lehet érte menni a boltjukba is. Mikor én regisztráltam, kedvezmény volt, ha elmész érte a boltba. Így 2 hónapra 20 euróért béreltem ki. Nagyon rendesek voltak egyébként, minden elmagyaráztak, ha kéred, lejjebb veszik az ülést, vagy ha van valami probléma, elmennek hozzád és megpróbálják megjavítani a bicajt, vagy hoznak egy újat helyette. Dupla lakatot is adnak hozzá, lámpa és csengő is van rajta.
                                                      Az én bérelt biciklim ezzel megegyezően néz ki

A következő bejegyzésemben az Antwerpeni kirándulásomról fogok írni, ahol többek között a belga csoki készítését is megismertem a csokimúzeumban:)

2019.09.20.

A repülőgép reggel 6.15-kor indult, ami azt jelentette hogy 4 órára ki kellett érni, hogy fel tudjam adni a csomagot, meg letudjam a biztonsági ellenőrzést. Így 3-kor keltünk:D Szerintem maximum 2 órát aludtam, olyan izgatott voltam. A bőröndöm elég nehéz lett, alig bírtam felemelni, de mikor megmérték, csak 17 kg volt, úgyhogy simán befért a 32 kilós határba. Elbúcsúztam anyától, majd a biztonsági ellenőrzés felé haladtam, ahol rengeteg ember volt, de viszonylag gyorsan haladt a sor. Szerintem az egész 20 perc alatt megvolt, és máár benn is voltam a reptéren. Persze rögtön a Duty-free shopon kell keresztülmenni, ezért úgy gondoltam, veszek vizet meg valami ajándékot a lakótársamnak Gentben, mivel még sok időm volt amíg kiírták melyik kapuhoz kell menni. Aztán megállapítottam hogy a Ferihegyi reptér nem is olyan nagy, ha rengeteg ember nézi egyszerre a kapunyitást jelző táblát, és mind egyszerre akarja látni mi történik. 5.45kor kiírták melyik kapuhoz kell mennem. Elég messze volt, egy távoli hangárszerű épületbe tereltek minket, ahol persze nem volt mosdó és hideg is volt, kb 10 szék volt leülni, de szerencsére nem kellett itt sokáig várakoznunk.
A repülőút gyorsan eltelt, szerintem aludtam vagy 40 percet, meg átmásztam a mellettem ülő 2 alvó srácon hogy kijussak a mosdóba. A Charleroi reptéren kb 15 percet vártunk amíg megindultak a csomagok, de sikeresen lekaptam a bőröndöm mind a 15 kilóját, úgyhogy büszke voltam magamra.(Persze azért 2 erős csávó mellé álltam be, biztos ami biztos, ha kell segítség:D)
Úgy örültem hogy időben jöttek a csomagok, és így elérem a transzferbuszt Gentbe. A buszból elég sok bocit meg lovat láttam.
1.5 óra után megérkeztem a Genti Sint-Peters vasútállomásra. Az első dolog amit megpillantottam, az kb 500 bicikli volt, ami egy kupacban állt az állomás mögött:D Először néztem hogy hogy fogok bejutni az épületbe, de megkérdeztem egy sétáló idős párt, akik megmutatták merre kell menni.
Az állomás csodaszép egyébként, nincs szemét sehol, szelektíven, 4 felé gyűjtik a hulladékot. Van goffrizó, csokibolt és étterem is. A vágányokhoz mozgólépcsőn kell felmenni. Leraktam a bőröndöm meg a nehéz oldaltáskám a csomagmegőrzőben, csak egy kis hátizsákkal akartam tovább menni. A csomagmegőrzőben miután bezártuk a box ajtaját, 5 eurót kellett bedobni az automatába, ami adott egy kártyát egy kóddal, amit akkor kell majd bescannelni ha jövünk vissza a csomagokért.

A következő feladatom az volt, hogy eljussak az UZ Gent, a genti kórház területére, ahol ebédet szervezett az egyetem az orvosi meg élettudományi karokra érkező cserediákoknak. Tudtam hogy sokat fogok villamossal meg busszal közlekedni, ezért a jegyeladó kis doboz épület felé indultam, amin a De Lijn felirat volt( ez a belga tömegközlekedésért felelős társaság). Mielőtt beálltam volna a sorba, egy ott dolgozó, a 2 ablak előtt álló fiatal srác megkérdezte, mit fogok majd kérni. Kérdezte, hol tanulok, mert sokféle kedvezményt adnak diákoknak.
Végül vettem egy Buzzy Pass nevű kártyát, ami 80 euróba került, és 3 hónapig korlátlanul utazhatok vele bármelyik tömegközlekedési eszközön. Egyébként minden buszon és villamoson van egy ilyen kis sárga doboz, amin ki lehet jelölni, hány jegyet szeretnél, és kártyával ott helyben ki tudod fizetni.
A kórház területén kicsit eltévedtem, mivel rengeteg épület van, és nem csak egy étterem, de a belga lány, aki az ebédet meg az általam lekésett körbevezetést vezette, felhívott és végül megtaláltuk egymást.
Az ebédnél 2 leves, 3 fő fogás(vega, hal, csirke), 2féle desszert vagy gyümölcs, és üdítők közül választhattunk. Nagyon finom volt, én a halas fogást választottam, egy banánt, meg egy kólát. Az üdítők üvegekben voltak, amiket a végén szelektíven gyűjtöttek.
Ezután elindultam a botanikus kert felé.Az egyetem Welcome day keretén belül programokat szervez a Gentbe érkező külföldi diákoknak, amikre előre kellett regisztrálni. Volt például kocsmatúra, hajókázás, múzeumi látogatás, falmászás, 1 óra a konditeremben, meg körbevezetés a botanikus kertben. Ezek a programok ingyenesek voltak.
A botanikus kert bejáratánál rögtön kiszúrtam az ott tanácstalanul várakozó néhány diákot, és el is kezdtem egy spanyol lánnyal beszélgetni. Mivel sokan jelentkeztünk, 3 felé osztottak minket, és mindhárom csoport kapott saját körbevezetőt. A botanikuskert csodálatos volt, nagyon rendezett, rengeteg különleges, általam sosem látott növénnyel. Láttunk kaucsukfát, mammutfenyőt, kávé- és rizsültetvényt, ananászt, papayát, kaktuszokat, légyevő növényeket. Megismerkedtem egy török lánnyal is és megbeszéltük hogy másnap együtt elmegyünk felfedezni a várost.

                                                                      Victoria-ház a botanikuskertben

A botanikuskert után elmentem a csomagomért az állomásra, onnan pedig hazabuszoztam. A lakás, ahol szobát bérelek a Schelde folyó partján van, kb félúton a városközpont és a kórház között.
A lakótársam nagyon aranyosnak tűnik és van egy fekete cicája, aki kicsit duci és Borisnak hívják.

                                                                          Kilátás a lakásból

09.21.
Másnap, szombaton reggel elindultam, hogy megnézzem, hogyan fogok majd hétfőn reggel eljutni a kórházba a legrövidebb úton, hol van a buszmegálló és a klinikatelep melyik részére kell majd mennem, hogy megtaláljam a reumatológiát, ahol 3 hetet fogok tölteni. A kórházról bővebben a következő bejegyzésemben fogok írni.
Délben elvillamosoztam a Zuid Shopping Centre bevásárlóközpontba ágyneműt, törölközőt meg párnát venni. Itt találkoztunk a török lánnyal, Kübrával és elindultunk felfedezni a várost. 
Először a Sint-Baafskathedraalt néztük meg. Ennek az eredete Kr.u. 942-ig nyúlik vissza Keresztelő Szent János kápolnájáig, amire a róma korabeli ráépítések követtek. Mivel Ghent az egyik legfontosabb Nyugat-Európai város volt a középkorban, képes volt fedezni egyre nagyobb templomok építésének költségeit is. 1559-ben megalapították a Genti Püspökséget, ekkor vált a templom katedrálissá.

Ezután a Het Belfort van Gentbe, a Belfry Toronyba látogattunk el. Ez az egyike azon középkori tornyoknak, amiről Gent történelmi belvárosára van kilátásunk. A harangtorony az UNESCO Világörökség listáján található. A harang 'Roeland' 1325-ben készült. 

                                 Kilátás a harangtorony 3.emeletéről. Szemben a Sint-Baafskathedraal

Következő állomásunk a Leie folyó 2 partján elterülő Graslei (jobb oldalon) és Korenlei (bal oldalon) volt. A 11.századtól a vízi kereskedelem növekedése miatt ez vált Gent kikötőjévé. A 13.századtól ez volt Flandria egyik gabonakereskedelmi központja. A 2 oldalt a Grasbrug híd köti össze. 

Mivel napos idő volt, rengeteg ember üldögélt a Leie folyó partján. A hídnál zenészek játszottak, a folyón pedig kis hajók haladtak el, ezeken utazva a folyóról meg lehet nézni a városközpontot. A katedrális kertjében az emberek a füvön feküdtek és napoztak. Nagyon hangulatos volt.

 Az utolsó állomásunk a Gravensteen volt. A kastélyt 1180-ban építették I. Fülöp flamand gróf megbízásából. A belépőjegyhez ingyenesen audioguide-ot is adtak angol nyelven, ami szerintem a legjobb guide volt amit valaha kastélyokban vagy várakban hallottam. Az egész valami olyasmivel kezdődött, hogy:
"Elgondolkoztál e azon, milyen furcsa hogy az ételeinken mindig azt nézegetjük, mikor jár le a szavatossága? El tudod képzelni hogy egy középkori lovag ilyenekkel foglalkozzon? A lovagok mindig készen álltak az igazi veszélyre, és még padlófűtésük vagy készételeik sem voltak. Nos, barátaim, kicsit elpuhultak lettünk manapság, nem igaz?" :D
Az egész kastélyt I. Fülöp életén keresztül mutatták be. Láthattuk az első kandallót, ami Gentben épült, kínzás formákat és kínzóeszközöket, és I.Fülöp nyilvános toalettjét is. 

Egyébként a történelmi belvárosban alig járnak autók. Gentben havonta kijelölnek autómentes napokat, ami a lakótársam elmondása alapján azt jelenti, hogyha a belvárosban autóba ülsz, vagy vezetsz akkor megbüntethetnek a rendőrök, de a belgák szerint ez jó alkalom a fenntartható közlekedési eszközök, például elektromos kerékpárok, e-lépcsők tesztelésére, valamint a tömegközlekedés megismerésére és használatára. Ezeken a napokon számos programot szerveznek, például kedvezményeket adnak biciklikölcsönzőknél, fesztiválokat tartanak. Azt is kiszámították, hogy mennyire jó hatással van a környezetre és a levegő minőségére már ez az 1 autómentes nap is, például a NO2 kibocsátás egyes órákban akár harmadára is csökkent a hétköznapokhoz képest. (forrás:https://www.duurzame-mobiliteit.be/week-van-de-mobiliteit/autovrije-zondag)

Holnap pedig elkezdem a gyakorlatot a kórházban, amit nagyon várok, és a következő bejegyzésemben a kórházról fogok írni:)

2018.szeptemberében elkezdtem az 5.évet az orvosi egyetemen. Tudtam, hogy hatodéven már csak kórházi gyakorlataink és szigorlataink lesznek, és azt is hogy van lehetőség a kórházi gyakorlatokat külföldön végezni. Erre az egyik lehetőség a DOE-által van Debrecenben, azonban én nem gyűjtöttem pontokat, így erről lemaradtam. A másik lehetőség Erasmuson keresztüli utazás volt. 
Az Erasmussal történő kiutazásnak két formája lehetséges, az egyik, hogy saját magunk keresünk egy helyszínt s mi írunk a választott kórháznak. Először valamiért csak erre a lehetőségre koncentráltam, és küldtem emaileket Dániába, Írországba, sőt még Izlandra is. Elsősorban Dániáért voltam oda, nagyon tetszett a dán nyelv, nagyon különlegesnek találtam (azt hiszem köszönhetően Mads Mikkelsennek és a fimjeinek:D), egy kis ideig elkezdtem az Interneten keresztül tanulni is. Azonban ezekből az országokból vagy azt a választ kaptam, hogy az ottani egyetemi diákok miatt nem igazán van hely számomra is a kórházban, vagy nem is válaszoltak egyáltalán ( bár megeshet hogy nem jó emailcímre küldtem az üzeneteket). Így mikor már vizsgaidőszak vége lett és eljött a második félév, utána néztem a másik Erasmusos utazási lehetőségnek.
Az Erasmus akkreditált, Erasmus-partner kórházakat is meghírdet, és ezekhez is pályázhatunk. Ezek közül hármat kell kiválasztani, és sorrendbe rakni, aszerint hogy melyik az a hely, ahova a legszívesebben mennénk.
Nekem a sorrend végül 1.Gent, Belgium, 2. Wroclaw, Lengyelország és 3.Prága, Csehország lett. 
Belgiumot azért választottam első helyre, mert tetszett hogy annyira sok történelmi város van, közel egymáshoz, könnyen megközelíthető távolságra. A kórházról is jókat olvastam az interneten.
A jelentkezés egyik legfontosabb eleme a motivációs levél írása volt. Mielőtt megírtam, próbáltam utánanézni a Genti egyetemi kórháznak és az orvosi egyetemnek, meg az ott zajló kutatásoknak.
Az egyetemtől kérnem kellett másolatot az indexről és tanulmányi igazolást, valamint a nyelvvizsga bizonyítványom is fel kellett töltenem.
Nagyon vártam hogy végül melyik helyre fogják támogatni a kiutazásom és mindennap imádkoztam hogy sikerüljön. Úgy gondoltam, bármelyik helyre is megyek, biztos jól fogom érezni magam, mivel mindhárom bejelölt város különleges.
Enikő megkínált olyan csokis keksszel amin híres városok híres látványosságai vannak. Én random kihúztam egy olyat amin az Atomium van Brüsszelből:D Persze mire eszembe jutott hogy le kéne fotózni, már megettem a felét:D (igen, az ott egy Grincses zokni, karácsony előtt mi más?)

Kb naponta 5x megnéztem az emailjeimet, de nem nagyon akart jönni semmi. 
Aznap mikor kiderült, hogy Belgiumba megyek, éppen az Elméleti Tömbben ültünk és valami zh-ra tanultunk (már nem emlékszem melyikre:D). Aztán Enikő felkiáltott hogy kapott egy emailt ( ő is jelentkezett az ösztöndíjra és ugyanúgy Belgiumot jelölte első helyre mint én), az emailben pedig az állt hogy elküldték mindkettőnk adatait Gentbe, hogy tájékoztassák őket, minket választottak a támogatásra. Enci tavasszal, én pedig ősztől kezdtem volna a gyakorlatot. Nagyon boldogok voltunk, az volt az egyetlen gubanc hogy én még 2 nappal később sem kaptam semmilyen emailt. Mikor bementem az Erasmus irodába, azt mondták az emailcímemmel lehet baj (köszi, citromail) mert Gentből jelezték hogy nem tudják elküldeni nekem az emailt.
De már biztos volt, MEGYEK BELGIUMBA!!!
Már akkor elkezdtem utána nézni az ottani városoknak amiket meg kéne nézni és milyen ételeket kéne megkóstolni majd. Valahogy miután kiderült, hogy oda megyek, mindenhonnan előkerült olyan ember, aki járt ott, és jókat mesélt róla, ott ismerte meg a férjét, kezelték a kórházban, vagy odaköltözött. Ezek mind megerősítő lépcsőfokok voltak számomra abban, hogy biztos legyek, jó lesz nekem ott.

Közben elvégeztük az 5.évet is, megvolt a végzős bál és a végzős fotózás is. Hihetetlen milyen gyorsan eltelt ez az 5 év. Sokszor nehéz volt az orvosi, de a barátaimmal mindig támogattuk egymást és így minden akadályt leküzdöttünk.

A jó öreg kút csendesen ontja vizét
így telik minden napja.
Áldott élet ez, fontolgatom:
csak adni, adni minden napon.
Ilyen kúttá kellene lennem.
Csak adni teljes életemben.
Mindig csak adni?
Ez terhet is jelenthet!
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?
Belenézek, tükre rám ragyog,
de hiszen a forrás nem én vagyok!
Árad belém, csak továbbadom,
Vidáman, csendben és szabadon.
Hadd éljek ilyen kút-életet,
Osszak áldást és sok-sok szeretetet!
Nem az enyém, Krisztustól kapom,
Egyszerűen csak továbbadom.
(Túrmezei Erzsébet-Mindig csak adni)